Számos olyan izomtónuszavarral küzdő gyermeket kezeltem, ahol negatív anamnézis mellett, diagnózis nélkül találtam laza, azaz hypoton izomzatot. Általában test szerte észleltem ezt az állapotot. Nagyon sok esetben a neurológiai vélemény alkati hypotoniát állapított meg. Eleinte ebben sem sem hittem, tanulmányaim alapján azt gondoltam, van ilyen de az nem okozhat a mozgásfejlődásben lemaradást. íMára azonban tisztábban látok, tányleg látezik alkati hypotonia mozgásmegkésettséggel, de ehhez általában sokkal lazább kötőszövet is társul, más a szövetek szerkezete, ilyen esetben extrém izületi terjedelmet találhatunk, de a mozgásos lemaradás mégsem szignifikáns. Sokszor valamelyik szülőnél is találtam ilyet.
Megdöbbentő volt számomra az, hogy sok látszólag ok nélkül fennálló hypotonia hátterében később autizmus vagy asperger syndróma áll. Amikor csecsemőként kezeltem a gyermeket, még nem volt diagnózis, csak a hypotonia. Gyanú sem merült fel arra vonatkozóan, hogy autisztikus lenne a gyermek. Talán 3 esetben volt látható jel. A többi esetben fel sem merült bennem a probléma, hagyatkoztam hát a neurológusok által diagnosztizált alkati hypotoniára. Később egyre több kistestvért kellett megnéznem biztonsági okokból, de ilyenkor a nagyobb, általam már kezelt gyermeket is megnéztem. Elképedve tapasztaltam az enyhe autista vagy éppen asperger syndrómás, korábban alkati hypotóniával diagnosztizált gyermeket. Persze ez a probléma felveti az autizmus genetikai voltát is, mivel hypotonia gyakran párosul laza izomtónussal. Másik felvetés, hogy esetleg iatrogén ártalom miatt alakult ki a hypotonia ás a később diagnosztizált autizmus?
Összegzés:
A hypotonia okai:
—————
