"A kiégés szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok, stb.). A "burnout syndrome" kifejezést - mégha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják." Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt
Ide sorolnám még a gyámügyi munkatársakat sőt talán még a családjogi ügyvédeket, bírókat is?, sérülteket ellátó, fejlesztő tevékenységet végző embereket, és bárkit akinek a munkája nem csak fizikailag terhelheti meg az embert.
Társadalmi szinten régóta ismert a probléma, cikkeznek róla, tanácsokat osztogatnak. Az érintettek pedig már azzal is felhagytak, hogy a szavukat felemeljék, a társadalom a konkrét esetekben pedig csak az ebből a jelenségből fakadó sértettségét hangoztatja. Most két esetben is megéltem a problémát családomon, baráti társaságomon belül. Először bennem is csak a düh fortyogott, aztán gondolkodtam. Sajnálatos dolog, hogy csak beszélünk róla. Ezeken a területeken embertelen bánásmóddal és felelőtlen hozzáállással kompenzálja a burnout-ot néhány szakember, ami persze nem menti fel az alól, hogy saját felelőssége is van. Természetesen én is küzdök a problémával, de próbálok emberséges maradni, és töltekezni más utakon. A megoldás azonban az lenne ha az egész társadalom, még a jelenségből adódóan sértett emberek is kiállnának az ellen, hogy ezeket az embereket még jobban kiszipolyozza az rendszer. Biztonságosabb anyagi elismeréssel, feltöltődési lehetőségek biztosításával, esetleg ingyenes pszichoterápiával is akár. Ha valaki olyan helyen dolgozik, hogy tud tenni az ügy érdekében, tegye azt meg, ne legyintsen. Mert a probléma csak növekszik!!!!!!!!!!!!!!
Az elismerést is lehet hangoztatni, mert nagyon sokan emberségesek maradtak embertelen körülmények között is! Köszönjük nekik!
A segítő emberek hallgatását /ritkán embertelenségét/ nyugodtan tekinthetjük: cry for help-nek, azaz "Így nevezzük az utolsó segélykiáltást, amivel a lehetséges öngyilkos a világ –annak egyik képviselője- tudtára adja, hogy valami baj van, olyan, amivel nem képes megbirkózni, segítségre van szüksége, mert nem megy tovább" (https://www.lelki-segitseg.hu/2011/05/cry-for-help.html). Itt az öngyilkosságot átvitt értelemben, de akár valóságosan is vehetjük.