"A kiégés szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok, stb.). A "burnout syndrome" kifejezést - mégha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják." Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt
Ide sorolnám még a gyámügyi munkatársakat sőt talán még a családjogi ügyvédeket, bírókat is?, sérülteket ellátó, fejlesztő tevékenységet végző embereket, és bárkit akinek a munkája nem csak fizikailag terhelheti meg az embert.
Társadalmi szinten régóta ismert a probléma, cikkeznek róla, tanácsokat osztogatnak. Az érintettek pedig már azzal is felhagytak, hogy a szavukat felemeljék, a társadalom a konkrét esetekben pedig csak az ebből a jelenségből fakadó sértettségét hangoztatja. Most két esetben is megéltem a problémát családomon, baráti társaságomon belül. Először bennem is csak a düh fortyogott, aztán gondolkodtam. Sajnálatos dolog, hogy csak beszélünk róla. Ezeken a területeken embertelen bánásmóddal és felelőtlen hozzáállással kompenzálja a burnout-ot néhány szakember, ami persze nem menti fel az alól, hogy saját felelőssége is van. Természetesen én is küzdök a problémával, de próbálok emberséges maradni, és töltekezni más utakon. A megoldás azonban az lenne ha az egész társadalom, még a jelenségből adódóan sértett emberek is kiállnának az ellen, hogy ezeket az embereket még jobban kiszipolyozza az rendszer. Biztonságosabb anyagi elismeréssel, feltöltődési lehetőségek biztosításával, esetleg ingyenes pszichoterápiával is akár. Ha valaki olyan helyen dolgozik, hogy tud tenni az ügy érdekében, tegye azt meg, ne legyintsen. Mert a probléma csak növekszik!!!!!!!!!!!!!!
Az elismerést is lehet hangoztatni, mert nagyon sokan emberségesek maradtak embertelen körülmények között is! Köszönjük nekik!
A segítő emberek hallgatását /ritkán embertelenségét/ nyugodtan tekinthetjük: cry for help-nek, azaz "Így nevezzük az utolsó segélykiáltást, amivel a lehetséges öngyilkos a világ –annak egyik képviselője- tudtára adja, hogy valami baj van, olyan, amivel nem képes megbirkózni, segítségre van szüksége, mert nem megy tovább" (https://www.lelki-segitseg.hu/2011/05/cry-for-help.html). Itt az öngyilkosságot átvitt értelemben, de akár valóságosan is vehetjük.
—————
A jogszabály mai napon (2013.VI.1.) hatályos állapota
51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az egyes életkorokban a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, továbbá a szűrővizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat és az igénybevételükkel kapcsolatos eljárás rendjét.
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
(4)9 Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a háziorvos és a házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) a melléklet II. fejezetében foglalt, az adott korcsoport számára ajánlott valamennyi, a szakellátás orvosa pedig a kompetenciájába tartozó szűrővizsgálatok igénybevételének lehetőségére köteles felhívni az általa ellátott biztosított, illetve törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: biztosított) figyelmét.
1. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez35
Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése,
e) érzékszervek működésének vizsgálata:
f) veleszületett anyagcsere-betegségek:
fa) galactosaemia (összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány,
fb) tömegspektográfiás vizsgálattal, egy vizsgálati mintából: jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-CoA dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase) hiány, glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány, phenylketonuria
2. 1, 3 és 6 hónapos életkorban:
a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
b) mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,
d) rejtettheréjűség vizsgálata,
e) a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,
f) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás),
g) testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.
3. 1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente
a) teljes fizikális vizsgálat,
c) rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente,
d) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
e) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
f) érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően és a beszédfejlődés vizsgálata,
g) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
—————
Korábbi blogomnak folytatásaként jegyzem le további tapasztalataimat. Korábban szakember javaslatára ültette anyuka a 6 hónapos gyermeket, aki szépen megtanult ülni, de nem forgott, nem kúszott, nem mászott. 8 hónaposan vizsgáltam és kezeltem is. Megtiltottam az ültetést, kiadtam, hogy földön, hason legyen. Tegnap felhívott az anyuka, hogy szerinte nincs szükség egyenlőre a kezelésre, mert beindult a fogrgás és kúszás, mozgékony lett a gyermek. Egyenlőre tehát teendőm nincs, ha probléma lesz, természetesen kezelni fogom a gyermeket.
—————
Tudom, a DSGM-et sokféleképpen alkalmazzuk, azonos alapfogásokkal, hasonló helyzetekben, azonos szabályokon alapulva, mégis gyermekre egyedien szabva, egyéni beállítottságunk és tapasztalataink alapján.
Többek között azért is indítottam a honlapot, hogy kollégáim lássák, én mire fektetem a hangsúlyt, vagy éppen mire figyelek föl akár 15 év gyakorlat után is, hátha ezzel segíthetek egy megoldatlan vagy a jövőben felmerülő problémában!
Most arra hívnám fel a figyelmet, hogy ne felejtsük el a gyógytornában már jól bevált elemeket sem. Nagyon jól lehet alkalmazni a következő elemeket:
ellenállás adása - izomerősítés /pl. oldalgyengeség esetén/
post izometriás relaxatio alkalmazása - adott izom nyújtása, közben kezelni is lehet az izmot
vénás torna - vénás keringési elégtelenség esetén, a kezelést megszakítva, többször pár percig ismételve
facilitáció - "Bobath" féle, különböző egyensúlyi helyzetekben történő kibillentés /négykézláb, állásban/, ez diagnosztikára és gyakorlásra is nagyon jó
izomegyensúly felborulásának felismerése /fázisos és tónusos izmok/, feltérképezése - ennek megfelelő erősítés
egyensúlyfejlesztő gyakorlatok - pl. különböző felületeken /kemény-puha/ való mozgatás, mozgás és közben kezelés, tehát nem pörgetős, forgatós gyakorlatokra gondolok itt!!
fokozatosság - a mozgás közbeni kezelések kivitelezésénél a gravitáció kikapcsolása, növelése, majd teljes kihasználása pl. forgatásnál, amennyiben nagyon gyengén megy a forgás/forgatás, magasabb majd alacsonyabb lejtőn is végezhetjük a forgatást és közben a kezelést, majd vizszintesen végezve
Ezeken kívül is természetesen a gyógytorna összes lehetősége a kezünkben van, ne feledjük!!!
—————
A lábacskák lila /vagy szederjes/ elszíneződése, először az "Adamo" hintában elaludva jelentkezett. Ez azonban nem ijesztett meg, mert lelógó lábak mellett, alátámasztás nélkül, alva, nem csoda, hogy a vénák nem tudnak kiürülni /perifériás szederjesség/. A lábacskák tulajdonosa egy akkor 6 hónapos, mára már 9-10 hónapos, enyhén feszesebb izomtónussal rendelkező fiúcska. A kezelését befejeztem, mert a mozgásterjedelem test szerte megfelelő volt, forgott, kúszott mászott. A felállást nem akartam gyorsítani, szünetet adtam. Nemsokára, fel is tolta magát ülésbe, de előredöntött törzzsel, "z" ülésben. Ekkor felhívott az anyuka, hogy "z" ülésben nagyon lilul az egész lába a gyermeknek. Szakorvosi vizsgálatot javasoltam. Az ereket megvizsgálva /Doppler/ az orvos azt állapította meg, hogy az erek állapota nem indokolja a problémát. Véleménye alapján az izomzat kötöttsége okozza az elszíneződést. Ezért most folytatni fogjuk a kezelést, de nem végzek mozgásközbeni kezelést, próbálom oldani a kötöttséget.
Kapcsolódó cikk:
—————
Izomtónus-zavarral, mozgássérüléssel együtt jár e az értelmi lemaradás. Vigye e a szülő felmérésre a gyermeket?
Válaszom: bár az értelmi fejlettség, fejlsztés nem az én asztalom, azt tapasztaltam, hogy mozgássérüléssel vagy izomtónus-zavarral nem jár együtt feltétlenül értelmi sérülés, vagy lemaradás. Előfordulhat természetesen a kettő együtt is, de ez nem feltétlen. Másodlagosan ugyan, ha a mozgásfejlődés lemarad, lehetnek elmaradások /értelmi sérülés nélkül/ is, de ez behozható. Az ellentéte is előfordul, ha kevésbé tud mozogni a gyermek, többet használja a gondolkodását, kognitív funkciókat, ezért előfordulhat,
meglepően kiemelkedő értelmi teljesítmény is:-)!
Vizsgálatra akkor kell vinni a gyermeket, ha a neurológus ezt javasolja, hiszen ő nem csak a mozgást vizsgálja, hanem az értelmi fejlődést is.
—————
Ma ismét új gyermeknél voltam. 8 hónapos, nem forog semmilyen irányba, nem kúszik, nem mászik, DE: gyönyörűen ül. Nem találtam különösebb tónuszavart. Minimum 1 hó lemaradása van. Arra jutottam, mivel nem magától ült fel, és a mai napig sem magától ül fel, hanem a szülők ültetik, nem akar visszatérni a több izomerőt feltételező forgáshoz és kúszáshoz. Ezt közöltem a szülővel is. Kiderült, nem maguktól kezdték el ültetni a gyermeket, hanem szakember javaslatára! 6 hónaposan látta szakember /nem dévényes/ és ültetést, forgatást és kúszatást javasolt a szülőknek, de ezt nem szakember, hanem a szülők végezték. 2 hó alatt megtanult szépen ülni, ami gátolja a forgást, kúszást! Kezeltem is a lemaradás miatt, szerintem hamar be fog indulni szakszerű mozgásfejlesztés mellett, de egyenlőre letiltottam az ültetést. Tapasztalatom szerint, aki mászik az fog tudni ülni is, ezért én inkább a kúszás-mászásra helyezem a hangsúlyt. Fordítva viszont nem működik.
—————
Válaszom, továbbra is igen, de csak a fejét jól tartó babának, emeli és egyenesben tudja tartani a fejét /nincs ferde fejtartás/, valamint csak rövidebb időre, szükség esetén és nem sétára.
Legutóbbi új gyermekem normál izomtónus mellett, idegrendszeri zavar nélkül, negatív anamnézissel, mégsem akart időben elkezdeni mászni, állni és járni. Jelenleg 14 hónapos és gyenge az alsó végtagok izomereje /nem=hypotónia/, mégis szüksége van kezelésre, ahhoz, hogy elinduljon időben. Mi lehet tehát az ok. Az édesanya elmondása szerint, egy súlyos családi trauma után, érthető okokból 9 hónapig a babát magára kötözve hordozta egész nap!! Nem volt hason, nem volt a földön, nem volt lehetősége mozogni. Valószínúsíthetően ennek köszönhető az izom gyengesége, tónuszavar nélkül. Szerencsére hamar megoldható ez a probléma.
DE: A babahordozóval kapcsolatban csak óvatosan, ne essünk túlzásokba. Mindíg a középút a helyes!
—————
Visszanyúlnék az Országos Baleseti intézetben gyógytornászként töltött 5 évemre. Munkám során a különböző sérüléseknél az 5 év alatt, és azóta is számos esetben módosult a kezelési protkoll. Amit korábban csináltunk, az egy év múlva egy tudományos publikáció miatt műhibává vált. Az eredményekben szerintem ez a legtöbb esetben nem tükröződött, majd ezt is felváltotta egy újabb kutatás vagy statisztika. Az újabb teóriáknak megfelelően akár az ellentétét is csinálhattuk annak amit korábban csináltunk. Csoda e ha kételkedem az újabb és újabb tudományos eredményekben? Amiben soha nem csalódtam, az a gyakorlati tapasztalat. Az általam végzett munka, az általam átélt baleset és annak kezelése során /általános gyógytorna és DSGM/. Azt gondolom, vannak alap szabályok, melyek akár alá vannak tudományosan támasztva, akár nincsenek, mindíg érvényesek. A DSGM módszer a gyakorlati tapasztalatból táplálkozik, én ebben találtam meg munkám hitelességét, értékét. Nem értem azokat, akik állandóan csak a statisztikákra és tudományos igazolásokat követelik. Ez nem jelenti azt, hogy a DSGM módszer hatásossága ne lenne bizonyítva, hiszen szerintem már több ezer gyermek kezelés előtti és utáni állapota van dokumentálva írásban és videón is. Az egyedi, nagyon jó eredményt felmutató esetek száma, amelyek neurológusok által is el vannak ismerve, is jól mutatják a módszer hatásosságát. Munkámban azonban a hagyományos gyógytornához képest is vannak olyan tapasztalataim, melyeknek az ellentétét vallják a gyógytornászok, mégis eredményesnek bizonyultak. Azt gondolom semmiben nem hihetünk vakon, mindíg gondolkodnunk kell, nem hagyatkozhatunk "csupán" a tudományos eredményekre. Ennek ellenére jó lenne egy nemzetközileg is elfogadott statisztika és felmérés a módszer hatékonyságáról, de csakis a kételkedők miatt. Ez viszont nem könnyű feladat, és persze költséges dolog is.
Íme egy a sok közül:-), szakember által dokumentált javulás, 2 hónap alatt beindult hason a támasztás, a forgás minden irányba, manipuláció. Azóta már ezt is túlhaladtuk:-)!
1.
2.
—————
Az utóbbi időben több kínai nemzetiségű gyermeket kezeltem, vagy vizsgáltam. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon az ázsiai típusú embereknek, csecsemőknek megegyezik e a normál fejlődés menete az európaiéval. Az a feltevésem, hogy az ázsiai típusnál jóval lazább a normál izomtónus is, ezért azt gondolom, a fejlődés menete is lassabb lehet csecsemőkorban. Ugyanez felmerül a fekete bőrű embereknél, ott tapasztalataim szerint kötöttebb, vagy tónusossabb az izomzat normál esetben is. Vizsgálatnál csak az ázsiai típusú gyermekeknél vagyok bajban, hiszen ott a lemaradás, nem biztos, hogy lemaradás /természetesen súlyos esetben ott is meg tudom állapítani/. A fekete bőrűeknél viszont ha lemaradás van az európaihoz képest, az biztosan lemaradás, hiszen nekik még gyorsabban kéne fejlődni /ld.:gyorsabb öregedés/. Jelenleg próbálok szakirodalmat szerezni az ázsiai típusú csecsemők mozgásfejlődéséről. Ha valaki tud segíteni ebben, azt köszönettel venném. Magyar vagy angol nyelvű szakirodalom lenne jó. A hordozókendővel kapcsolatban is felmerül a probléma, hogy az afrikai csecsemőknek nyilván nem árt ha az anya a hátára köti a gyermeket egész napra, de ez az európai gyermekeknél felvet sok kérdést. Minden esetre én nem ajánlom egész napra, vagy hosszú távra a hordozókendót, vagy kengurút, csak rövid időre, szükség esetén. Alátámasztani nem tudom, ez csak a feltevésem, de mozogni nem tud benne a gyermek, izomtónusprobléma esetén felerősítheti a rossz fej és gerintartást, iskoláskorra pedig elképzelhető gerincferdülés is. Ismétlem: ezek az én feltevéseim!
Szemfüles anyuka ajánlotta a témához a következő filmet:
—————
