Régen nem írtam már blogot, de olvastam egy cikket és szeretném ha hozzászólásom itt is látható lenne:

A blog, amihez hozzászóltam: https://downbaba.hu/szirka-blog/fajdalommal-fizetni-fejlodesert/

Azt hiszem nem mindenkinek fog tetszeni a hozzászólásom, de vállalom a kockázatot: 20 évig kezeltem csecsemőket DSGM-el, egy olyan terápiával, ami ellen a legfőbb érv a fájdalom (azaz sír a baba) szokott lenni. Nos bennem is felmerült az a kérdés, hogy megéri e? A csecsemőkori sírás nem kizárólag fájdalmat jelez, abban igaza van az írásnak, hogy valamiféle nem komfortos érzést jelezhet többségében. /megjegyzem a DSGM kezelés nem feltétlen fájdalmas/ Egy dologban azonban biztos vagyok, hogy a sírás jelezheti azt is, hogy a gyermek érzi az őt körülvevő (anyai) bizonytalanságot is, amikor a szülő nem hisz a terapeutában és a terápiában, a gyermek pedig ezt az információt fogja lekódolni az anyai viselkedésből, ebben az esetben nem is lesz olyan hatékony a terápia, mert minden terápiában szükség van a szülő és a páciens együttműködésére. Arra jutottam, hogy az eredményes terápiához szükség van a csecsemő (igen, rajta is látszik ha elfogadta a terápiát és együttműködik) és a szülő terápiát és terapeutát elfogadó hozzáállására, amennyiben ez rövidebb-hosszabb idő alatt nem érik be, akkor valóban nem kell erőltetni a minden áron való kezelést. Aki elfogadja a terápiát, ott nagyon gyors és szép javulás indul be szinte minden esetben, gyermek és szülő felszabadul, és nem az elvárásoknak (ez általában szülői elvárás) megfelelő szintet éri el a gyermek, hanem a benne rejlő maximumot hozza ki, ami az életminőséget jelentősen javítja (sokszor túl is haladja a szülői elvárásokat)! A terápiák tudományos kritériumairól szűken annyi a véleményem, hogy kórházi gyógytornászként mindig tudományosan igazolt terápiákat kellett alkalmaznom, de időről időre egy újabb tudományos vizsgálat kimutatta, hogy amit az előző időszakban alkalmaztunk, az mostantól majdnemhogy műhiba.... A DSGM-el kapcsolatban viszont rengeteg, nem feltétlen tudományos kritériumokon nyugvó de, cáfolhatatlan dokumentum és videofelvétel, valamint a szülők igénye a bizonyíték. Hosszan tudnék még a témáról írni, de végül álljon itt néhány példa:A lemaradt példák: 1. tizenéves erősen spasztikus (feszes gyermek), akinél kellemetlen a kezelés - egyszer nem tudtam odaérni időben és lemondtam a kezelést, mire a gyermek kérte, hogy akármilyen későn, de menjek kezelni őt, mert szeretné. 2. új gyermek első kezeése: végig sír a gyermek és az őt kísérő 3 felnőtt is, majd 3-4 kezelés és első látható eredmények után a felnőttek már nem sírnak, és mily meglepő, a gyermek sem :-) Számtalan példát tudnék mondani. Egyébként síró csecsmőnél is lehet érezni, hogy együttműködik e vagy sem, ha nem működik együtt, akkor tényleges érdemes esetleg abbahagyni a kezelést. https://www.koraimozgasfejlesztes.com/.../lehet.../

Nagyon örülök, hogy sokan keresnek meg e-mailben kérdéseikkel, amelyek tanulságosak.

Legutóbb azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy SKYPE-on keresztül tudnám e mutatni a kezelést, amit az anyuka otthon végezne a gyermekkel.

A válasz: Határozottan: NEM

A DSGM kezelés nagyon nagy gyakorlatot és elméleti tudást igényel, ami azt jelenti, hogy megalapozott egészségügyi főiskolai gyógytornász ismeretek szükségesek hozzá. Ez az alap. Azután a technika elsajátítása is hosszú időt vesz igénybe, legalábbis ha valaki hatékony munkát szeretne végezni. A gyermek aktuális állapotát videóról csak körülbelül lehet megállapítani, a kezelés menete pedíg jelentősen függ a gyermek piollanatnyi állapotától is. Nem is beszélve arról, hogy a technika nagy része taktilis (érintéses) ingerekből áll, amely minden gyermeknél más és más erőviszonyokat igényel, az inger nem csak a gyermek idegrendszerére gyakorol hatást, hanem a kezelő személy részére is információkat nyújt. Oda-vissza csatolásként működik.

A kezelés közben a szemmel nem látható izomszerkezeti eltéréseket is észleljük, míg ez videón keresztül, vagy egyszerűen a látás útján nem lehetséges.

Kérem a szülőket, hogy csak DSGM szakgyógytornász vagy DSGM terapeuta által vegyék igénybe ezt a kezelést.

Számos olyan izomtónuszavarral küzdő gyermeket kezeltem, ahol negatív anamnézis mellett, diagnózis nélkül találtam laza, azaz hypoton izomzatot. Általában test szerte észleltem ezt az állapotot. Nagyon sok esetben a neurológiai vélemény alkati hypotoniát állapított meg. Eleinte ebben sem sem hittem, tanulmányaim alapján azt gondoltam, van ilyen de az nem okozhat a mozgásfejlődásben lemaradást. íMára azonban tisztábban látok, tányleg látezik alkati hypotonia mozgásmegkésettséggel, de ehhez általában sokkal lazább kötőszövet is társul, más a szövetek szerkezete, ilyen esetben extrém izületi terjedelmet találhatunk, de a mozgásos lemaradás mégsem szignifikáns. Sokszor valamelyik szülőnél is találtam ilyet.

Megdöbbentő volt számomra az, hogy sok látszólag ok nélkül fennálló hypotonia hátterében később autizmus vagy asperger syndróma áll. Amikor csecsemőként kezeltem a gyermeket, még nem volt diagnózis, csak a hypotonia. Gyanú sem merült fel arra vonatkozóan, hogy autisztikus lenne a gyermek. Talán 3 esetben volt látható jel. A többi esetben fel sem merült bennem a probléma, hagyatkoztam hát a neurológusok által diagnosztizált alkati hypotoniára. Később egyre több kistestvért kellett megnéznem biztonsági okokból, de ilyenkor a nagyobb, általam már kezelt gyermeket is megnéztem. Elképedve tapasztaltam az enyhe autista vagy éppen asperger syndrómás, korábban alkati hypotóniával diagnosztizált gyermeket. Persze ez a probléma felveti az autizmus genetikai voltát is, mivel hypotonia gyakran párosul laza izomtónussal. Másik felvetés, hogy esetleg iatrogén ártalom miatt alakult ki a hypotonia ás a később diagnosztizált autizmus?

Összegzés:

A hypotonia okai:

• alkati - itt plusszban jelen van a kötőszövet, diagnózis nélkül
• O2 hiányos - csak izomzati lazaság, O2 hiány után
• genetikai - lehet csak izomzati vagy,és kötőszöveti lazaság, diagózissal
• iatrogen ártalom? -csak izomzati lazaság, diagnózis nélkül

Havi bontás

Összesen: 4194 egyedi látogató, 11832 látogatás

Már nem dolgozom a szakmában október óta, de konzultációt vállalok és kérdésekre szívesen válaszolok. Kezelésekről a Dévény Anna Alapítványnál lehet érdeklődni: 3-555-392

Érkezett az e-mailemre egy kérdés, mert sajnos a szülői fórumot senki sem használja.

Bemásolom egy tanulságos levélváltás szövegét, természetesen anonim módon, mert úgy gondolom mindenkinek tanulságos lehet. Jó a kérdés és gyakori a probléma.

Kérdés:

"A kislanyom 1.5 kora ota labujjhegyezik, csak korulbelulre tudom megmondani, mert eleinte nem tunt fel,hogy gond van. Most 3 eves mult. A labujjhegyezes meg magaban nem lenne akkora baj, de sokszor elesik, es hosszutavon elfarad. Ha leteszi a sarkat, akkor meg hatra nyujtra a terdet. Oxigen hianyt nem mutatott az MR, csak egy un. myeli fejlodesi zavart, ezzel hozzak osszefuggesbe. Ahol most voltunk gyogytornan meg azt mondtak, hogy ez csupan egy rossz mozgasminta, amit begyakorolt. Az achillesze feszes egy kicsit, arra egy sint hord, de abban sem lehet igazan menni, gordulni semmikepp, de ha meg nincs rajta, akkor labujjhegyen megy, ha siet, vagy lassan, ha leteszi a sarkat, es ugy inkabb csak kapaszkodva, kezenfogva tud, amugy labujjhegyen futkos. Tudom igy latatlanban nehez, de letezik ilyen, hogy rossz jarasminta, es lehet-e ezt egy intenziv gyogytornaval korrigalni?"

Válasz:

3 éves korban már nehéz dévény módszerrel korrigálni a lábujjhegyezést. Látatlanban nehéz bármit is mondani, de meg lehet próbálni 10 próbakezelést, és ha van eredmény érdemes folytatni. 1,5 és 3 éves kora között be is rögződhetett a rossz mozgásminta, amit nehéz leépíteni. Sínt nappalra nem ajánlanék. Én megpróbálnám dévény kezeléssel és éjszakai sínnel, plusz zsálya krémmel kenegetni reggelente. Ha ki szeretné próbálni a dévény módszert, hívja az alapítványt: 3-555-392. Ha semmi nem segít, később lehet műtétet csinálni, ami nem olyan nagy dolog ma már, egyszerű és rövid rehabilitációt igénylő beavatkozás, hátránya, hogy a növekedéssel lehet, hogy újra kell műteni. Ennyit tudtam segíteni, de nézesse meg DSGM szakgyógytornásszal.

Megjegyzés: Nem gondolom, hogy csupán rossz mozgásminta, de a 1,5 év alatt az is kialakult. A feszes achillesz a csontok növekedésével nem tud lépést tartani, így felerősödhet a probléma. Jó lett volna hamarabb DSGM szakgyógytornászt felkeresni.

SZÁJKEZELÉS

TÁJÉKOZTATÁS ÉS HÁZI FELADATOK SZÜLŐKNEK

Az izomtónus-eloszlási zavar gyakran kiterjed az arc mimikai- és rágóizmaira is mely akadályozhatja a rágást, azaz a darabos étel fogyasztását, a megfelelő beszédhangok kialakulását. Fokozott nyálzás és az arc aszimmetriája is előfordulhat. A passzív izomzat miatt a száj üregében letapadások, erőteljes vagy enyhe hártyácskák képződnek, a nyelvcsap zsugorodhat, ezért a nyelv nem működik megfelelően, vagy éppen túl gyenge, ezért kilóg a nyelv. Hatásos kezelése a DSGM speciális manuális arc és szájkezelés. Ennek keretében a mimikai és rágóizomzatot külsőleg és a szájüregen belül is kezeljük.

Házi feladatok:

1. Gumifejű, tüskés bébi-fogkefe beszerzése /bárhol kapható/, ezzel a szájüregen belül nem csak a fogakat, hanem az arcizomzatot is lehet körkörösen masszírozni 1-2 percet.
2. Az arcot kívülről körkörösen, illetve a DSGM szakember által mutatott módon masszírozni, mozgatni.
3. Kilógó nyelvet anyag-pelenkával megfogni, picit tartani, erre a gyermek automatikusan behúzza a nyelvét. Kb.: kétszer ismételjük.
4. A gumi fogkefét vagy kenyérhéjat, esetleg répát oldalra a két fogsor közé helyezni, ezáltal a rágómozdulatok önkéntelenül beindulnak. Mindkét oldalon 1-2 perc.
5. Izomzatot erősítő gyakorlatok:

• ping-pong labda fújás
• étkezés közben az étel berakni oldalra a pofazacskóba, ekkor a gyermek, önkéntelenül ki akarja onnan piszkálni, beindul a rágó izomzat, a nyelv is működésbe lendül
• étkezéskor fölkenni az ételt a szájpadlásra, hogy le kelljen azt szedni a nyelvvel
• szájat bekenni valami finomsággal /pl. nutella/, hogy a gyermeknek a nyelvével le kelljen nyalni
• tányért kinyalni, nyalókázni, stb……
• egyéni kreatív feladatok, kilógó nyelv esetén szájharang is alkalmazható

A manuális részét a feladatoknak elég hetente 2-3 alkalommal végezni, a többi gyakorlatot játékosan étkezés közben bármikor, amikor a gyermek hajlandó.

Az izomtónuszavarok fajtái:

1. laza vagy gyenge tónus /hypoton/
2. feszes, fokozott tónus /spasztikus/
3. vegyes, vagy kevert, amikor mindkét típusú zavar megtalálható egy gyermek esetében
4. másodlagos tónusfokozódás /Dévény Anna felismerése!/

Mindhárom esetben gyenge az izomzat, ellentétben azzal a hiedelemmel, hogy a feszes izomzat egyben erős is. Itt zsugorodva van az izomzat, ezért nem képes végrehajtani a modulatokat, ezáltal mégis gyenge, nem tud erősödni.

Másik probléma, ami az orvosi diagnózist és fizioterápiai kezeléseket is befolyásolhatja, hogy nem minden fokozott tónus elsődleges. Vannak esetek, amikor a hypoton izomzat nem kezd el működni /nincs kezelve, vagy a betegség jellege folytán/, ekkor ugyanúgy zsugorodik az inaktív izomzat, és egy idő után /az idő hosszúsága egyénenként változó/ spasztikus képet mutat. Fontos ezt tudnunk a kezelések szempontjából. Ezt a jelenséget hívom másodlagosan fokozott tónusnak.

Ugyanez a helyzet az oldalgyengeség vagy orvosi néven a hemiparesis, hemiplegia terén is. /Saját felismerés!/

Az orvosilag hemiparetikus vagy hemiplég izomzatnál elsődlegesen a központi idegrendszer zavara okozza a problémát. Azonban tévesen diagnosztizálják hemiparetikusnak, hemiplégnek, vagy észre sem veszik az oldalkülönbséget amikor például egy hosszabb ideig fönnálló ferde fejtartás miatt, a gyermek nem használja egyformán a két oldalát. Amerre fordítja a fejét azt az oldalt fogja használni. A másik oldal természetesen inaktívabb lesz, ezért bizonyos idő elteltével gyengébb, majd akár feszes is lehet ez az oldal. Ez nem központi idegrendszeri zavar, egyszerűen csak inaktivitásból eredő izomerő gyengeség, amit fel lehet erősíteni, ha a szakember észreveszi. A szakirodalom erről nem beszél, pedig sokan foglalkoznak idegrendszeri problémákkal.

Sajnos nagyon megsokszorozódott az etetési nehézséggel és refluxszal küzdő gyermekek és szülők száma. Nekik ajánlom egy anyuka blogját. Hasonló blogokat még szívesen látnék a szülőktől, hogy a sorstársak is olvashassanak arról, ki, hogyan küzd meg a problémával.

A blog:

Kedves Mindenki!

Indítottam egy blogot (bár ellenkezett az elveimmel), mert tudom, hogy hanyagolok mindenkit, de így legalább mindenki értesülhet arról, mi van velünk.

zsofiadel.blog.hu

Ehhez kapcsolódik a DSGM-es száj és arckezelés is. Persze ez az izomtónus okozta problémákon tud segíteni,  ha más a baj akkor tovább kell vizsgálódni, próbálkozni. Munkahelyemen írtam egy kis tájékoztatót és tanácsokat szülőknek otthonra. Később közzé teszem, ma nem sikerült:)

/ a kép illusztráció, a csokimax.hu oldalról származik/

Számtalan mély és vörös redő árulkodik az izomzat állapotáról. Közülük egy:

A nyaki bőrredők, gyakran mutatják, hol torlódik össze az izomzat. Itt erőteljesen széthúzva a redőket, vehetjük észre a tünetet.